in English in German in French




















Hírlevél





Intézményünk országos és nemzetközi hálózati kapcsolatát az
Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat biztosítja.









Kezdőoldal Projektjeink VLBI kutatások
VLBI kutatások

A Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumban (KGO) az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával rádió-interferométeres megfigyelési módszeren alapuló, csillagászati és geodéziai célú tudományos kutatásokat végzünk, nemzetközi együttműködésben.

A nagyon hosszú bázisvonalú interferometria (angolul: Very Long Baseline Interferometry, VLBI) az 1960-as évek végén kifejlesztett rádiócsillagászati megfigyelési technika. Lényege, hogy egyidőben, azonos égi rádióforrást több, egymástól távoli rádióteleszkóppal figyelnek meg. A jeleket mágneses adathordozókra rögzítik, azokat összegyűjtik, és egy központi helyen, a korrelátorban visszajátsszák. Itt állítják elő utólag az interferenciát. Napjainkban már a nagy adatátviteli sebességű globális távközlési hálózatok révén a valós idejű e-VLBI technika is működik.

Az interferométeres módszer előnye, hogy a képalkotás szögfelbontását nem az egyes antennák mérete, hanem a köztük levő távolság (az ún. bázisvonal hossza) határozza meg. Ez a Földön akár több ezer kilométer is lehet, de a mesterséges holdakon elhelyezett rádiótávcsövek (az űr-VLBI) révén bolygónk átmérőjét sokszorosan meghaladhatja. A technika csillagászati alkalmazásai közül a legfontosabb a Tejútrendszerben és a távoli galaxisokban található fényes, kompakt rádióforrások nagy részletességű feltérképezése, valamint pozícióik és mozgásuk lehető legpontosabb mérése. A VLBI egyúttal egy fontos geodéziai és geofizikai mérési módszer is. Segítségével mérhető a Föld kőzetlemezeinek jelenkori tektonikus elmozdulása, és nagy pontossággal meghatározható a Föld forgástengelyének iránya és forgási szögsebessége a távoli aktív galaxismagokhoz (kvazárokhoz) rögzített vonatkoztatási rendszerben. Kevesen tudják, hogy ez utóbbi típusú mérések rendszeres végzése nélkül valójában a műholdas helymeghatározó (GNSS) rendszereinket sem tudnánk működtetni!

A FÖMI Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumában (KGO) évtizedek óta folynak VLBI alapkutatások, nemzetközi együttműködésben. A korábbi eredmények közül megemlíthetjük például az SS 433 jelű rádiósugárzó röntgen-kettőscsillagrendszer úttörő jellegű kutatását, a legtávolabbi ismert rádiósugárzó kvazárok feltérképezését, VLBI és űr-VLBI égboltfelmérésekben való részvételünket, az űr-VLBI technika geodézia alkalmazásainak elméleti megalapozását, az űr-VLBI méréseket szimuláló számítógépes program fejlesztését, az égi vonatkoztatási rendszert kijelölő kvazárok pozíciós változásai és nagyfelbontású rádiószerkezetük közötti összefüggés vizsgálatát.

Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) támogatásával jelenleg két projekt megvalósításán dolgozunk. Az „Égi rádióforrások vizsgálata a legnagyobb szögfelbontással” (K 104539, 2012–2016) című projekt célja kideríteni, hogy az univerzum történetében elsőként, mintegy 13 milliárd évvel ezelőtt kialakult aktív galaxismagok mennyiben különböznek a korban hozzánk közelebb álló társaiktól. Hogyan működtek és fejlődtek ezek az objektumok, hogyan befolyásolták az őket tartalmazó galaxisok fejlődését? Milyen gyakoriak voltak összeolvadásaik, és hogyan zajlott le ez a folyamat? Milyen módszerrel lehetne hatékony módon kettős aktív galaxismagokat találni? 


A 3C 316 jelű rádiógalaxisban optikai színképe alapján kettős magot gyanítottak. Rádió-interferométeres megfigyeléseink az angliai e-MERLIN rádiótávcső-hálózattal (kontúrok) és a még finomabb felbontást nyújtó Európai VLBI Hálózattal (színes kép) ezt nem igazolták. Helyette komplex, kétoldali plazmakifúvásra utaló jeleket találtunk. Eredményeinket 2013-ban publikáltuk. (link: http://adsabs.harvard.edu/abs/2013MNRAS.433.1161A)


Milyen kis térrészből és mekkora teljesítménnyel sugároznak a legkülönlegesebb aktív galaxismagok? Mit tudhatunk meg gyors fényességváltozásaik alapján akár a saját Tejútrendszerünk csillagközi anyagáról, amelyen keresztül elektromágneses sugárzásuk eljut hozzánk? Arra is keressük a választ, hogy egyes, a legpontosabb égi vonatkoztatási rendszert is kijelölő aktív galaxismagok égi helyzete miért tér el kimutatható módon a rádiótartományban mérttől, ha a látható fény tartományában vizsgáljuk őket.


A hisztogram a pontos VLBI koordinátákkal rendelkező, köztük az égi vonatkoztatási rendszert definiáló aktív galaxismagok pozíciós eltéréseit mutatja a látható fény tartományában mért pozícióikhoz képest. Köztük számos olyan is akad (az ábra jobb oldalán), amelyeknél az eltérés jóval meghaladja a statisztikailag várt értéket. Az okok kiderítése további vizsgálatokat igényel. Eredményeinket 2013-ban publikáltuk. (link: http://adsabs.harvard.edu/abs/2013A%26A...553A..13O)


Az „Extragalaktikus objektumok rádiócsillagászati vizsgálata kínai együttműködésben” (NN 11033, 2014–2018) című projekt keretében a Sanghaji Csillagászati Obszervatórium kutatóival dolgozunk együtt. Ennek révén a jövőben lehetőségünk nyílik a kínai rádiótávcsövek és hálózatuk használatára, és bekapcsolódhatunk a 2020-as évekre tervezett, két mesterséges holdból álló kínai űr-VLBI program előkészítésébe. A tudományos célok közt szerepel fiatal aktív galaxismagok fejlődési állapotainak jobb megértése, ilyen objektumok felfedezése a korai világegyetemben. A Tejútrendszer síkjának környezetében tervezett felmérésünkben új kompakt extragalaktikus forrásokat keresünk, amelyek később VLBI kalibrátorként is szóba jöhetnek más vizsgálatokhoz. Munkánkat a Kínai Tudományos Akadémia kutatócsere programja is támogatja.


Módosítás dátuma: 2014. április 29. kedd, 13:39
 


























© 2011, Földmérési és Távérzékelési Intézet
1149 Budapest, Bosnyák tér 5.
Tel: 06-1-222-5101, Fax: 06-1-222-5112
Impresszum, Észrevételek, Használati feltételek, Adatkezelési tájékoztató
Közérdekű adatok közzététele, Kapcsolat, Elégedettségmérő űrlap, Webtérkép, Linkek
E-mail: infofomi.hu

Ez az oldal sütiket (cookies) használ. A honlapon való további böngészéssel Ön hozzájárul ezek használatához.
További információk